Egy összetartó közösség, közös „jutalom” kirándulás és egy 13. századi várrom felfedezése. Mi más kellhet egy jó kis osztályprogramhoz? A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a felvidéki Ghymeskosztolányt és környékét barangolta be a Pannonhalmi Bencés Gimnázium 9. B osztálya 2022. június 6-án. A kirándulásra a Rákóczi Szövetségtől nyertek pályázati támogatást.

Kulturális élmények, szabadprogram és egy kis túrázás is belefért a 9.B egynapos kiruccanásába. Elsőként Ghymeskosztolányon állt meg a csapat, amely már a 11. században is létezett. Ezt az itt megtalált Szent László-korabeli pénzérmék is bizonyítják. Az osztálynak a helyi plébános mutatta meg a 11. századi Szent György-templomot, amely Szlovákia legrégebbi, román stílusú műemléke. Falait eredeti freskók díszítik, amelyen a közeli Zobor-hegy egyik pannonhalmi kötődésű remetéjét, Szent Benedeket is felfedezhették a fiúk. Az ő és a másik zoborhegyi remete, Szent Zoerard-András életét is a pannonhalmi bencéseknél nevelkedő fiatal szerzetes, Szent Mór jegyezte le – meséli Márk atya, az osztály prefektusa.

A templom után egy igazán fiús program következett. A ghymesi várromot keresték fel. A 13. századi gótikus stílusban épített erődítmény a Forgách család tulajdonában állt, a török seregek bevették, de aztán felújították, és 1865-ig lakott volt. Onnantól kezdve viszont pusztulásnak indult, és csak romok maradtak belőle. „Ez a hely igazán belelkesítette a fiúkat. Alig győzték bejárni a megmaradt falakat, tornyokat. A vár még így, romjaiban is tekintélyes és izgalmas” – teszi hozzá a prefektus. Majd Nyitra felé vették az irányt. Itt a szabadprogram mellett, felkeresték a várat és a székesegyházat. Utóbbiban őrzik Szent István, Szent Imre, Szent László és Szent Benedek ereklyéit, akik mindannyian kapcsolódnak Pannonhalmához. „Megtapasztalhatták a diákok, hogy nemcsak a magyarság, hanem mostani szűkebb lakóhelyük is számtalan szállal kötődik még mindig, élő módon a Felvidékhez és azon belül is Nyitrához” – magyarázza Márk atya.

A szerzetes szerint fontos, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja nem csak egy iskolai megemlékezésről szól, hanem a fiúk megtapasztalhatják, hogy a határon túliak, hogyan élik meg magyarságukat, ezért is hálás a Rákóczi Szövetségnek, hogy támogatták az utazást. Az osztály környékről származó diákja a helyi lakosság nemzetiségi arányairól, az itteni élet sajátosságairól is mesélt társainak. „Jó döntés volt, hogy Felvidék egy kevésbé ismert részét kerestük fel, ahová egyébként nem biztos, hogy maguktól elmennének a fiúk akár egyszer is az életükben. Most viszont többen azt mondták, hogy szeretnék majd a családjuknak megmutatni a környéket.”

A kirándulást egyfajta jutalomként is kapták a fiúk egész éves munkájukért, igyekezetükért. „Nagyon jó csapat, akikkel egész évben élmény volt együtt lenni.” Bár az osztály még csak egy éve ismeri egymást, de ezalatt is egy kivételes közösség formálódott belőlük. Ők voltak az első osztály, amely a beköltözés előtti nyáron egy hetet közösen töltött el egy zarándoktáborban. „Már ott egy olyan kapcsolódás alakult ki közöttük, amelyre a korábbi osztályoknak nem volt lehetősége. Év elején így senki nem volt megszeppenve, hanem egyből egy intenzív társasági élet kezdődött.” Ezt pedig az év során számos élménnyel, programmal, utazással gazdagították – zárja Márk atya.